Lutherstadt Wittenberg (Wittenberg, Lutherstadt)
Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban. Elsősorban Luther Mártonról híres, aki itt töltötte életének nagy részét, itt indította el a reformációt, és írta meg számos művét. Mai nevét (a Lutherstadt előtagot, mely „Luthervárost” jelent) hivatalosan 1938-ban kapta.
A város területén már éve élnek.
1212-ben meghalt III. Bernát szász herceg. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albert lett a város ura. 1260-ban II. Albert kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albert herceg városi jogot adott a településnek.
1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban.
1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.
1422-ben III. Alberttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.
1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.
1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.
1626-ban katonai központ volt. 1636-37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.
1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.
A város területén már éve élnek.
1212-ben meghalt III. Bernát szász herceg. Az ő fiai kerültek hatalomra. I. Albert lett a város ura. 1260-ban II. Albert kiépítette a saját rezidenciáját a városban. 1261-ben a ferences rend megépítette itt kolostorát. 1293. június 27-én II. Albert herceg városi jogot adott a településnek.
1304-ben I. Rudolf szász herceg megtiltotta a zsidók letelepedését a városban.
1354-ben kereskedelmi jogokat kap. 1356-ban az aranybullában IV. Károly német-római császár I. Rudolf hercegnek választófejedelmi címet adományozott.
1422-ben III. Alberttel kihalt a Wittenberg-ház. 1423-ban a szász Frigyes herceg lett a város feje. 1428-ban Frigyes választófejedelem egy fahidat építtetett az Elbán. 1429-ben a husziták megtámadták a várost, és az elővárost felégették. 1487-ben egy új hidat építettek.
1502. október 18-án Bölcs Frigyes választófejedelem megalapította a Leucorea egyetemet, amely néhány évtized múltán nagy tekintélyű és népszerű intézménnyé vált. 1508-ban először járt a városban Luther Márton, majd itt is élt, 1512-ben itt doktorált teológiából. Az egyetemen kapott professzori állást, emellett pedig gyülekezeti prédikátorként is szolgált. 1517. október 31-én a hagyomány szerint Luther a vártemplom kapujára kitűzte 95 tételét, ezzel kezdődött a reformáció. 1523–1540 között megépítették az új városházát.
1524-ben Frigyes választófejedelem Luthernek ajándékozta az addigra kiürült Ágoston-rendi kolostort. 1525-ben meghalt a fejedelem. 1527-ben felbomlott a ferences rend a városban.
1626-ban katonai központ volt. 1636-37-ben pestisjárvány ütötte fel a fejét, melynek a lakosság fele áldozatául esett.
1707-ben a svédek foglalták el a várost. 1756-ban a hétéves háborúban a poroszoké lett.
Térkép - Lutherstadt Wittenberg (Wittenberg, Lutherstadt)
Térkép
Ország - Németország
 |
 |
| Németország zászlaja | |
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Valuta / Nyelv
| ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
|---|---|---|---|
| EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
| ISO | Nyelv |
|---|---|
| DE | Német nyelv (German language) |